Tegnap ellátogattunk a Hyper Japan expóra, amiről azt kell tudni, hogy az Egyesült Királyságban a legnagyobb Japánnal és annak kultúrájával foglalkozó rendezvény. Az összesen három napos banzáj alatt szó szerint mindennel összefuthatott az ember, ami a keleti szigetországgal kapcsolatos. A tradicionális zene, harcművészetek és ételek mellett kiemelkedő szerephez jutottak a geek-programok, amik alatt javarészt a mangákat, animéket, filmeket és videojátékokat értem. Persze mindez különösen jót tett magának a rendezvénynek, hiszen csordultig volt a hely a kedvenceiknek beöltöző rajongókkal (Naruto, Death Note, Pokemon, stb.), némi Comic-Con ízt adva ezzel a expónak.
A korai érkezésünknek hála az elsők közt juthattunk be, aminek különösen örültünk, lévén amikor hátranéztünk nem lehetett ellátni a sor végéig. Az első dolog ami szemet szúrt nekünk, az a Karaoke stand volt. Sosem értettem egyébként mit élveznek a japánok annyira benne, amikor többségük borzasztóan énekel.
Réka rövid dalolászását követően aztán elkezdtük bejárni az óriási helyet. Az éppen forgalomba kerülő videojátékok tesztelése mellett régi arcade klasszikusokon is meglehetett mérkőzni (többek között az első Mortal Kombat és Street Fighter is helyet kapott), amik számomra különösen nagy örömet okoztak. Még a gyerekkorom egyik nagy kedvencével, a Cadillacs & Dinosaurs-féle remekekkel is találkozhattunk.
Később, Réka ruha próbálgatásai mellett a Japán gasztrónak is nekiestünk. Ettünk többek között Taiyaki-t, ami az egyik legnevesebb, hal alakú desszertjük, plusz valami gombócba préselt polipot, aminek a japán nevére már nem emlékszem, de nagyon finom volt. Az alkoholos sort kihagytuk, mert 15 fontunkba fájt volna, plusz nem is izgatott minket annyira.
A későbbiekben még belenéztünk néhány híres Sensei Kenjutsu párbajába és valami nagyon elvont színdarabba (már ha azt annak lehetett nevezni). És a különböző standokat jártuk végig. Szinte leírhatatlan az a rengeteg ereklye, amiket meglehetett venni; a dedikált mangáktól, az anime járgányokon át, egészen a hatalmas fegyverarzenálokig (pl. egy bazi nagy Final Fantasy kard, vagy egy, a Kill Bill-ben is használt szamuráj kard, David Carradine aláírásával...) mindent megtalált az ember.
Szóval nagyon megérte elmenni, mert tényleg rendkívül szórakoztató volt. És a legjobb az egészben, hogy Londonban gyakorlatilag hemzsegnek az ehhez hasonlatos kiállítások, illetve rendezvények, így aki erre jár, mindenképp nézzen ki magának egyet, mert nagyon nagy fun!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése