Egy jóbarátom a minap megkért, hogy mondjak neki néhány romantikus filmet, de lehetőleg újabbakat. Így összeválogattam a kedvenceimet az új évezredből, melyet most veletek is megosztok. Tudom, nehéz love story-k terén újat mutatni, hiszen az egyik legnézettebb műfaj, de ki tudja, lehet hogy valaki éppen itt talál rá élete filmjére... :D
Ahogy azt a film elején a narrátortól
megtudjuk; ez nem egy romantikus történet. Legalábbis nem a megszokott
értelemben véve az; Tom Hansen (Joseph Gordon-Levitt) üdvözlőkártya író fiú sorsát követhetjük nyomon, ahogy rátalál Summer-re (Zooey Deschanel), a különc lányra. A film
kettejük kapcsolatának 500 napját mutatja be.
Tudom a sztori sablonosnak és lerágottnak tűnhet első olvasatra, de korántsem az. A (500) Days Of Summer egy olyan film, amire huzamosabb idő elteltével is
szívesen gondol az ember vissza, idézi fel bizonyos mondatait, jeleneteit. Ritkán látunk példát a zene és látvány ennyire zseniális ötvözetére. Az elsőfilmes Marc Webb, aki ezelőtt kliprendezőként tevékenykedett, remekül kamatoztatja szakmai múltját. A műben felcsendülő dallamok jól illeszkednek az adott jelenetekhez, tökéletesen vannak időzítve és a hangulatot is csak fokozzák. Joseph Gordon-Levitt és Zooey Deschanel párosa pedig feledhetetlen.
10/10
A jó alapsztori, a pazar fényképezés, valamint a remek színészek mellett egy tökéletes filmzenével megkomponált mű a Kimssi Pyoryugi, mely a maga erős szimbolikájával a tökéletesség határát súrolja. Alig mertem pislogni alatta, mert féltem, hogy lemaradok valamiről. Nagyon ritkán találkozok olyan alkotásokkal, amit fülig érő mosollyal nézek végig, de a Castaway on the Moon pont ilyen!
Kim (Jeong Jae-yeong) élete romokban hever; nem elég, hogy barátnője elhagyta, még teljesen el is adósodott. Kiutat nem látva a helyzetből a Han-folyóba veti magát, ám balszerencséjére még az öngyilkosság sem jön össze neki. Reggel a folyó közepén lévő lakatlan szigeten ébred, és mivel úszni nem tud, ott is ragad. Miközben hősünk szép lassan hozzászokik újdonsült, nomád életéhez, egy magányos lány figyel fel a furcsa férfira...
10/10
Valamiért az Amélie csodálatos élete kimaradt nekem, és mindössze néhány éve néztem csak meg, amit persze egyáltalán nem bántam meg; Amélie (Audrey Tautou) egy Párizsi étteremben felszolgáló. Magányos napjai egyhangúan és szürkén telnek. Ám egy nap váratlan fordulat történik: lakásának egy rejtett zugában egy kis dobozra lel, mely az előző lakó gyermekkori emléktárgyait rejti. Elhatározza, hogy visszajuttatja a dobozt egykori tulajdonosának. Ettől kezdve az élete gyökeresen megváltozik, rájön hogy képes környezetét boldogabbá tenni...
Audrey Tautou játéka hihetetlen élettel tölti meg Amélie karakterét, ami aztán a nézőre is kihat; akárhányszor nézem meg (azóta már jópárszor kedvet kaptam hozzá), mindig jobb kedvem lesz tőle, egyfajta terápiaként hat rám. Az Amélie csodálatos élete pontosan az a film, amiben minden klappol; a zene, a karakterek, a sztori, a hangulat... minden!
10/10
A Yeopgijeogin Geunyeo (a magyar címben nem vagyok biztos, mert több verzióval is találkoztam már...) kétségtelenül az egyik legjobb romantikus film, amit valaha láttam! Persze annak, aki mindössze néhány keleti mozit látott csak, lehet kissé furcsának fog hatni a film humora és felépítése, viszont mindenképpen érdemes neki ülni, mert a koreai pár története nem olyan, amit egy hamar elfelejt a néző.
A főiskolás Kyun-Woo-t (Cha Tae-hyun) egy nap összehozza a sors egy részeg lánnyal a metrón, mely esemény végül teljesen felborítja addigi életét.
10/10
A film lényegében néhány történetet emel ki a tömegből, melyekben egy dolog közös, a szerelem. Bár nem hinném, hogy bárkinek be kéne mutatnom Richard Curtis remekművét, ám akinek esetleg kimaradt, sürgősen pótolja, mert a műfaj egyik alapköve.
A több szálon futó filmekben általában mindig akad egy-egy gyengébb darab, ami lehúzza az összképet, ám a Love Actually talán az egyetlen számomra, ahol minden egyes epizód a helyén van, és válik az egésznek szerves részévé. Mindemellett az arányok is tökéletesen el vannak találva; épp annyira humoros, amennyire szomorkás, úgy hogy közben a ló túloldalára sem esik át, és válik olcsó giccsparádévá (gondoljunk csak Mark és Juliet keserédes történetére). Ez a mozi bizony bármikor jól tud esni!
10/10
Mindenidők egyik legjobb szerelemről szóló filmje az Egy makulátlan elme örök ragyogása, ami Joel (Jim Carrey) és Clementine (Kate Winslet) történetét tárja elénk; Miután a férfi tudomást szerez arról, hogy a szakítást követően Clementine kitöröltette minden emlékét kettejükről, dühében ő is hasonlóan cselekszik. Ám a folyamat közepén Joel ráébred, hogy ezek az emlékek képezik életének egyik legfontosabb időszakát, és mennyire sokat jelentenek neki...
A hihetetlenül kreatív vizuális megoldások (mely a rendező, Michael Gondry védjegyének is tekinthető) és a pazarul összekevert idő és cselekmény még színesebbé varázsolják a már eleve ötletes és fogós alapsztorit, melyet Kate Winslet koronáz meg karrierje egyik legjobb alakításával.
10/10
Mivel a 2000-es évektől gyűjtöttem össze a kedvenceimet, így a zseniális, 1995-ös első rész, a Mielőtt felkel a Nap nem fért be a sorba, ám a hasonlóan jól sikerült folytatásnak minden kétséget kizárólag itt a helye. Viszont ha valaki kedvet kap hozzá, mindenképpen nézze meg előbb az előzményt is, mert csak úgy nyújt teljes élményt a Mielőtt lemegy a Nap.
Alapvetően ritka amikor egy folytatás felér az elődjéhez (különösen ebben a műfajban), de Richard Linklater remekül folytatta az amúgy kerek egésznek tekinthető első részt.
Jesse (Ethan Hawke) és Celine (Julie Delpy) első találkozása óta kilenc év telt el, ám a sors újra összehozza őket Párizsban, ahol ismét együtt tölthetnek néhány órát.
Richard Linklater mesterműve pedig idén trilógiává bővül, hiszen érkezik a harmadik rész, a Before Midnight.
10/10
Kevés film mutatja be ennyire hitelesen és megindítóan a "se veled-se nélküled" típusú párkapcsolatokat. Lehet, hogy kissé felértékeltem a filmet, mert nagyon beleláttam magam, de engem eléggé földhöz vágott.
Felicity Jones-ról pedig nem értem eddig hogyan nem hallottam, amikor már pusztán az ő személye is képes lenne elvinni a hátán az egész filmet, annyira emlékezetes alakítást nyújt Anna szerepében. Anton Yelchin sem rossz, bár ő inkább csak a kötelező minimumot hozza. A hangulat és a rendezés viszont páratlan. Nálam ez bizony egy örök kedvenc.
Egy angol lány (Felicity Jones) Los Angeles-be megy tanulni, és beleszeret egy amerikai fiúba (Anton Yelchin). Minden szépen és jól alakul, mígnem a lánynak lejár a vízuma, és kitoloncolják az országból...
10/10
Ahogy azt már korábban is írtam a filmről: "A film nagyon jól építkezik a romantika, a humor és a dráma elemeiből, mindenbe csak bele-bele kóstolva, mely aztán egy olyan elegyet alkot, aminek köszönhetően a Változó Szerelem odatapaszt maga elé. Pedig közel sem tökéletes, ám mégis annyira bájos, hogy azonnal elfelejtjük minden hibáját.
A zene, és a gyönyörű képek, mind-mind kifogástalanok, ahogy az alakítások is nagyon erősek, különösen Madeline Carroll brillírozik szerepében (igaz, az ő karaktere is messze a legizgalmasabb)."
Amikor a mindössze másodikos Juli Baker (Madeline Carroll) először megismerkedik Bryce Loskival (Callan McAuliffe), rögtön beleszeret a fiúba. Bryce azonban nem viszonozza a lány érzelmeit, sőt, mindent megtesz annak érdekében, hogy távol tartsa magától a lányt. Persze a talpraesett Julit ez az apróság nem tudja eltántorítani céljától…
A zene, és a gyönyörű képek, mind-mind kifogástalanok, ahogy az alakítások is nagyon erősek, különösen Madeline Carroll brillírozik szerepében (igaz, az ő karaktere is messze a legizgalmasabb)."
Amikor a mindössze másodikos Juli Baker (Madeline Carroll) először megismerkedik Bryce Loskival (Callan McAuliffe), rögtön beleszeret a fiúba. Bryce azonban nem viszonozza a lány érzelmeit, sőt, mindent megtesz annak érdekében, hogy távol tartsa magától a lányt. Persze a talpraesett Julit ez az apróság nem tudja eltántorítani céljától…
9/10
A film, ami Ryan Gosling-ot férfiszexszimbólummá és A-listás sztárrá emelte kicsit kilóg a listámból, hiszen a fentiektől némileg eltérően, ezúttal egy klasszikus értelemben vett szerelmi történetről beszélünk. És bár itt-ott talán giccsesnek hat, van benne valami plusz, ami miatt túljutok ezen, és minden zavaró tényezőn, mert a Szerelmünk Lapjai bizony egy különösen élvezetes filmélményt nyújt.
Allie (Rachel McAdams) és Noah (Ryan Gosling) tizenévesek voltak, amikor először találkoztak. A kettejük közt kialakult szenvedélyes kapcsolat viszont hamar megszakadt, mivel a lány befolyásos szülei ellenezték a dolgot. Amikor néhány esztendővel később újra találkoznak, Allie-nek választania kell a társadalmi rangja és a férfi között...
9/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése