Bring Me The Horizon - Sempiternal (2013)

Kezdeném azzal, hogy sosem szerettem igazán a Bring Me The Horizon muzsikáját, csupán néhány számukat (Blessed With The Curse, It Never Ends), de valamiért már a megjelenés előtt felkeltette a Sempiternal az érdeklődésemet. Majd kijött az album előhuszára, a Shadow Moses és végérvényesen a legjobban várt korongok közé került nálam. Ám Oli Sykes-ék még így is meg tudtak lepni, hiszen ezzel a 11 dallal minden várakozásomat felülmúlták.

Ahogy a nyitótétel Can You Feel My Heart? felcsendült, egyből leesett államat után kotorászhattam a padlón, akárcsak az ezt követő The House Of Wolves esetében, ami elemi erővel robbantotta át a dobhártyáimat. Meg is ijedtem, hogy a lemez elején már ellövik az összes puskaporukat, de ezek után megint csak egy remek szerzemény következik Empire (Let Them Sing) címmel. És innentől már kezdtem kapizsgálni, hogy bizony a Sempiternal tele van olyan slágerekkel, amik hetekig is képesek beférkőzni a hallójárataidba. Gyakorlatilag az album összes dalára készülhetne egy klip, annyira jól működnek külön-külön is. Minden perce a helyén van. Nem is lehet egy kedvencet kiválasztani az albumról, annyira erős az egész anyag. 

Zseniális húzás volt bevenni Jordan Fish billentyűst a csapatba, mert rengeteget ad hozzá a számokhoz. Nem használják ész nélkül az elektronikát, inkább csak kicsinosítják vele a már eleve mesterire csiszolt dalokat. Továbbá Oli Sykes személye is rengeteget emel a színvonalon, bár az még kérdőjel, hogy élőben is képes-e ennyire jól hozni a nótákat. Hiszen a régi anyagjaikkal szemben, jóval hangsúlyosabb lett az érthető, tisztább ének. 

Azt hiszem a 2013-as év a meglepetések éve lesz, hiszen amíg a régi kedvenceim sorban csalódást okoznak - ahogy tette azt a Killswitch Engage, 30 Seconds To Mars vagy éppen a Paramore - , addig pont azok lepnek meg a legjobban, akiktől nem várnám. 
Kíváncsi leszek, hogy merre halad tovább a zenekar, hiszen nagy lehetőségek rejlenek a Sempiternal-lal elindított, egyszerre manstreamebb, ám ugyanakkor mégis undergroundosabb hangzásvilágukkal (igen, ezt a mondatomat én sem igazán értem...). Az biztos, hogy engem totál megvettek ezzel az albummal. Gyakorlatilag mióta kijött képtelen vagyok megunni, pedig még álmomban is ezek a dalok szólnak. És bár már láttam őket élőben, a mostani koncertjüket - a Sempiternal dalaival felvértezve -, úgy várom, mint a messiást!

10/10