Dead Island (2011)

Vajon te mit csinálnál, ha az egzotikus, trópusi szigeten töltött nyaralásod alatt törne ki a zombi-apokalipszis? Elbújnál, vagy esetleg felvennéd a harcot az élőhalottak vérre szomjazó armadájával? A lengyel Techland által összedobott játékban, a Dead Island-ben ezúttal átélheted mindezt!

Adott egy remekül kidolgozott, nyitott, trópusi világ, nem lineáris játékmenettel, négy jó főkarakterrel, remek sztorival, mindez pedig megfűszerezve szerepjáték hatásokkal. Talán a Half-Life sorozat óta nem szippantott be ennyire FPS. A csendes óceán déli részén elterülő festői szépségű Banoi-sziget tökéletes atmoszférát teremt a játékhoz, melyet a ronda élőhalottak kontrasztja csak még szebbé varázsol. A történet is meglepően jól sikerült, főleg, hogy egy zombis játékról beszélünk, ahol ez nem feltétlenül lenne elsődleges szempont. És bár érzékelhetően sok helyről merít a Dead Island, az összhatás rettentően egyedinek hat. 

A kezdetekkor négy karakter közül választhatunk, melyeknek mindegyike saját háttérsztorival, illetve speciális képességekkel rendelkezik. Xian Mei, a keleti szépség a szúró- és vágófegyverek szakértője, míg Sam B, a gettó királya érthetően a tompa tárgyak használatára szakosodott. Aztán itt van még Purna, az ausztrál ex-kopó, aki lőfegyverekkel a kezében érzi igazán otthonosan magát és végül Logan, az egykori amerikai focista, aki kamatoztatva a pályán felszedett tudását a dobófegyverek mesterévé avanzsálódik.

A játék kezdetén a hotel szobánkban ébredünk, és azt vesszük észre, hogy a szigeten elszabadult a pokol. Miután sikerült kijutnunk, értelemszerűen egy viszonylag biztonságos főhadiszállás kialakításán fáradozunk, majd ahogy haladunk előre egyre komolyabb és komolyabb feladatok elé kényszerülünk. Kalandjaink során számtalan mellék küldetést kapunk a hozzánk csapódó idegenektől (hozzátartozó felkutatása, sokat jelentő tárgy megtalálása, orvosi eszközök megszerzése, stb.), amit pénzzel és olykor valami fegyverként is funkcionáló tárggyal hálálnak meg a kötelezően megszerzett XP-k mellé. Hiszen, mint mondottam a Dead Island egyik legnagyobb erőssége, hogy az RPG szerű játékmenetben egy 3 felé ágazó skilltree-ben oszthatjuk fel pontjainkat minden szintlépéskor.

A jól kidolgozott harcok során persze nem csak mi - illetve az ellenség -, hanem a fegyverek is leamortizálódnak, melyeket könnyedén cserélhetünk le minden sarkon, hiszen a hajólapáttól a vascsövekig, szinte bármi ütőalkalmatosságként használható. A megfelelő dolgok összegyűjtésével (drót, ragasztószalag, szögek, stb.) pedig egyedi készítésű harceszközöket kreálhatunk, melyek jóval szívósabbak és hatékonyabbak elődjeiknél. Természetesen a megfelelő helyeken feljavíthatjuk leamortizálódott fegyver-arzenálunkat, a megfelelő összeg ellenében, ezért is fontos, hogy gyűjtögessük a zsetont a hátrahagyott szállásokból és bőröndökből, illetve a rengeteg mellékküldetéssel.

Hiába az alapvetően csak élőholtakból álló ellenfelek, a játék e téren is végig színes marad. Rengeteg fajta zombival akadunk majd össze küldetéseink során. Ám a játék egyik legnagyobb pozitívuma számomra (sok más mellett) a már említett sziget maga. A mesés tájban néha csak megáll az ember gyönyörködni. Egyébként hatalmas Banoi-szigete, így hogy bejárjuk az egészet sokat könnyít a rengeteg elhagyatott jármű, melyek ha éppen nincsenek nagyon leépülve, tökéletesen használhatóak.

A játékot akár négy játékos is tolhatja kooperatív módban, de hogy némi negatívumot is említsek, LAN sajnos nincs a lehetőségek között. Aztán ott vannak még az apró bugok, amik bár nem igazán zavaróak, talán kicsit több van belőlük, mint kéne. A legnagyobb gyengesége viszont a finálé lett, ami unalmasra és monotonra sikeredett, de bízom benne, hogy mindez az idén napvilágot látó Riptide-ban csiszolásra kerül. 

Mindezen apróságok persze egyáltalán nem zavaróak, hiszen így is a Dead Island az utóbbi idők legjobb FPS-e, amivel összeakadtam. Aki pedig még nem játszott volna vele, annak íme talán mindenidők leghangulatosabb játék trailerje, ami garantáltan meghozza a kedvet hozzá!

9/10