Különös előtörténete van Janne Teller ezen művének. Dániában betiltották, majd nem sokra rá kötelező olvasmánnyá tették. Reklámnak persze mindez nagyon jól jött. Nem csoda hát a mára elért világsiker;
"Semminek sincs értelme... Ezért semmit sem érdemes csinálni." - Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az iskolát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki - de leginkább maguknak - az ellenkezőjét. Egy régi, elhagyatott pajtában gyűjtenek össze mindent, ami számukra fontos, aminek értelmét látják. Ám az eleinte apró dolgok (régi fényképek, fejetlen játékbaba, stb.) hamar nem bizonyulnak elég jelentősnek, ezért a gyerekek azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme...
Gyerekként az ember még könnyedén összegzi, hogy mik a fontos dolgok az életben; kártya gyűjtemény, rajzfilmek, stb. Ahogy felnőttként is tisztában van vele a legtöbbünk; család, karrier, stb. De van a kettő közt néhány év, amikor mindez elmosódik, és közel sem látható olyan tisztán. Tinédzser főhőseink is pont ezt az időszakot élik, ezért is keltenek környezetükben akkora felháborodást Pierre szónoklatai. A dolgok, melyeket a Fontos Dolgok Halmára gyűjtenek olyan szorosan hozzájuk kapcsolódnak, hogy lényegében az identitásukat képezik, ezt teszik kockára. Hiszen a beadott dolgok felől nem önmaguk döntenek, hanem az osztálytársak kifigyelik egymás gyenge pontjait, a közösség akarata elől pedig nincs kibúvó.
A könyv hemzseg az érdekes karakterektől, és bár a történetben akadnak itt-ott lyukak, könnyedén odaszegezi az olvasó tekintetét a lapokra. Nálam sikerült elérnie a célját, mert bizony még napokkal utána is sokat agyaltam rajta.
8/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése