Odd Thomas első három regényét követően Dean R. Koontz úgy döntött belekóstol valami egészen újba, és elkészíti első képregényét. Az addig inkább mangákban jeleskedő Queenie Chan-ben megtalálta illusztrátorát és társíróját, akivel eddig három előzmény sztorit kreáltak Odd figurája köré, és remélhetőleg még jó pár epizód születik kettejük tollából.
A képregény változat első darabja a Szerzetessel egy azon évben látott napvilágot, melyben Odd és Stormy egy gyerekgyilkos pszichopata nyomába erednek, mielőtt még lecsaphatna következő áldozatára...
A rajzok kissé minimalisták, de hamar hozzá lehet szokni. Stormy Llewellyn és Wyatt Porter figuráit én is hasonlóan képzeltem, így nagy öröm volt viszontlátni őket a kötet lapjain. Odd viszont az én fejemben egészen másképpen jelent meg, bár az itt megjelenő verziója sem sikerült rosszul, csak én kissé kisfiúsnak éreztem.
A történet ezúttal egy sima krimi, a lehető legkevesebb természetfelettivel. Ez még nem is lenne nagy gond, csak elég kiszámítható, a fordulatot pedig könnyedén előre lehet látni. Viszont a karakterek fő jellemvonásait és a mű hangulatát, illetve humorát ügyesen áthozta Koontz ide is, ezekre nem lehet panaszunk. Nem sikerült tehát rosszul Odd Thomas első képregényre adaptált kalandja, de a Lélekgyűjtőhöz hasonlóan felejthető lett. Ám aggodalomra semmi ok, a következő részek már minden tekintetben izgalmasabbak és élvezetesebbek.
7/10
A jóval kiforrottabb második felvonásban Halloween előestéjén Bodach-ok özönlik el Pico Mundo városát, Oddnak pedig nem sok ideje marad megelőzni a közelgő katasztrófát...
Az első epizód után nagyobb kihívás várt Queenie Chan-re, hiszen új alapkaraktereket kellett belefirkantania a műbe, így ezúttal Ozzie Boone-nal is találkozhatunk. Az ő figurája egyébként nehezen született meg, hiszen Chan meg volt róla győződve, hogy Ozzie néger, de miután Koontz közölte vele, hogy "Nem, nem az.", kénytelen volt újraformálni, így a végső verzióban tökéletesen visszaadja a regénybeli önmagát. Továbbá Valarie Malavont és Elvis is nagyobb szerephez jutnak.
Az Odd Is On Our Side magával ragadóbb, hangulatosabb és közelebb áll a regényekhez, mint elődje. És mindemellett a Pico Mundo városa is nagyobb szerephez jut, mint eddig bármikor.
8/10
Ahogy mindegyik előzménysztoriban, úgy a House of Odd-ban is az egyik Stormy-val átélt, emlékezetes kalandjára gondol vissza hősünk;
Odd telefonhívást kap Ozzie-tól, hogy látogasson el egy kedves ismerőse, Nedra Nolan újonnan vásárolt házába, mivel a nő meg van róla győződve, hogy az kísértetjárta...
Engem abszolút a harmadik kötet fogott meg legjobban, ahol már a mű sajátos humora is jobban előtérbe kerül, mint eddig bármikor. Az újonnan behozott karakterek zseniálisak, ahogy maga a szellemjárta kastély alapötlete is rengeteg lehetőséget rejt önmagában. A regényekre való apró visszatekintések és utalások is nagyon tetszettek.
De hogy ne csak jókat mondjak, a finálé kissé összecsapott lett, persze ez sem olyan zavaró hiba, hiszen így is egy kerek egész a végeredmény, ami messze a képregény trilógia legjobb darabja.
9/10
Összességében remek kikapcsolódást nyújt Dean R. Koontz képregény-hármasa. Bár azoknak, aki nem járatosak a graphic novel-ek, vagy mangák világában, tartok tőle nem hagy majd mély nyomot egyik darab sem. Odd Thomas rajongóknak viszont kötelező!
8/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése