Batman: Under The Red Hood (2010)

A Warner Bros. jó néhányszor készített egész estés animációs filmet, a DC univerzum talán legnagyobb alakjáról, Batman-ről. Persze nem mindig kellett egyedül felvennie a harcot ellenségeivel, hisz olykor társa is akadt ebben, az Igazság Ligája tagjai, vagy éppen Superman személyében. Hősünk ezúttal ismét egyedül kényszerül harcba szállni a Gotham utcáin elszabaduló bűnözéssel – igaz, azért Robin is besegít neki egy keveset.

A történet a Death in the Family és az Under the Hood képregénykötetek alapján készült, mely Batman és Robin kapcsolatát igyekszik egy kicsit új szemszögből bemutatni;

Gotham városában egy új ellenség üti fel a fejét, ő volna Red Hood. A titokzatos harcos, aki nem elég, hogy kezében tartja Gotham majdnem teljes bűnszervezeteinek a fejét, még Batman lépéseit is előre tudja. A denevérember gyors nyomozásba kezd, hogy minél előbb leleplezhesse, illetve elkaphassa a vörös csuklya mögé rejtőző idegent.

Az Under The Red Hood, a kimondottan hangulatos kezdő képsorok után egy hihetetlenül ütősre sikeredett főcímmel teszi még magasabbra a színvonalat, melyet aztán az utolsó pillanatig képes is megtartani. A cselekmény izgalmas és fordulatos végig, mely teljesen odaszögezi a néző tekintetét a képernyőre. Külön öröm lehet még - a képregényfanoknak különösen is -, a rajzfilmben feltűnő rengeteg ismert arc, hisz Nightwing, Ra’s al Ghul és Black Mask mellett még Rébusz is feltűnik egy apró cameo erejéig.

Christopher Drake neve pedig külön említésre szorul, hisz olyan zenét komponál a műhöz, amilyennel nem gyakran találkozik az ember. Egyszerűen zseniális lett. A végefőcímet például, muszáj volt végignéznem, annyira mesterien elkapott muzsikát hallhatunk alatta.

A film, talán egyetlen gyenge pontja sokak számára a szinkronszínészek lehetnek. No nem mintha bármi probléma lenne velük, sőt talán még a várton felül is teljesítenek. Mégis aki az évek során Kevin Conroy és Mark Hamill játékához szokott hozzá, lehet csalódni fog. Hisz az Under The Red Hood-ban, se Batman, se Joker nem a megszokott hangján szólal meg. És itt megjegyezném, hogy nekem talán még jobban is tetszenek az új hangok, attól függetlenül, hogy eleinte kissé szokatlanok voltak. Batman hangját ezúttal Bruce Greenwood, Jokerét, pedig John DiMaggio kölcsönzi, akinek mély orgánuma már ismerős lehet a Futuramából, hisz Bender hangját is ő szolgáltatja.

Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy bizony a denevérember ezen animációs mozija (mely sajnos - akárcsak elődei -, kizárólag DVD formátumban lát napvilágot) minden tekintetben kitűnően teljesített. Ilyennek kell lennie egy egész estés képregény-rajzfilmnek. Az pedig már most bizonyossá vált számomra, hogy még jó párszor elő fogom venni, akárcsak a már-már klasszikusnak számító ’93-as Mask Of The Phantasm-ot.
9/10