Christine (Alison Lohman), banki alkalmazott, aki kétségbeesetten próbál
megfelelni főnöke elvárásainak, hogy elnyerje jól megérdemelt jutalmát, egy fizetésemeléssel
járó előléptetést. Munkájában, javarészt hitelek megadásáról kell döntenie.
Christine, hogy főnöke kedvében járjon, elutasítja egy idős hogy, Mrs. Ganush
hitelkérelmét, mire az igen látványosan (és mellesleg magyarul) megátkozza.
Christine-nek három napja marad, hogy megszabaduljon az átoktól, különben eljön
érte az ördög, hogy elvigye oda, ahonnan többé már nincs visszaút.
A forgatókönyvet maga Sam Raimi írta testvére Ivan
közreműködésével, lényegesen leegyszerűsítve a sztorit, klisékkel teletömve.
Persze ez itt nem baj, hisz ez egy régi időket idéző horror mozi, a Raimi tesók
groteszk humorával megfűszerezve.
Sok felől hallottam, hogy ezt érdemes megnézni, mert így jó,
úgy jó, stb. Lehet, hogy velem van a baj, de én nem látom, mi az, amiért
annyira, nagyra értékelik ezt a filmet. Szinte biztos vagyok benne, hogy még
egyszer nem fogok neki ülni, és megnézni. Az, hogy a mű kiemelkedik az üres
átlagból, az nem ezt a filmet dicséri, hanem inkább a műfaj nagyjainak a hiányosságára
hívja fel a figyelmet. Valljuk be, nem sok jó horrort kaptunk mostanság. Legalábbis
én így érzem.
A film amúgy tökéletes példa arra, hogyan kell alkalmazni a képi
hanghatásokat az erős hangeffektekkel. Itt-ott azért megugrasztja az embert, és
az ilyen apróságok miatt, lesz jó a film. Mert azért tényleg nem rossz, de én például a
Sorvadj El!-t inkább megnézném.
6/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése