2012. november 23., péntek

Reading Festival 2010

Hogy legyen "zenei rovat" is a blogomon, előástam két, régebbi fesztivál élménybeszámolóm. Íme az első, a 2010-es Reading Festival felejthetetlen három napja:
A 0. nap elég rosszul telt, minden tiszta sár volt, zuhogott az eső végig, én pedig a sátramban MSN-eztem, (igen, akkor még volt MSN...) mert semmi mást nem tudtam csinálni. Gondoltam persze, hogy szar idő lesz, na de hogy ekkora sár várjon, az tényleg meglepetésként ért. Megaztán én a hazai poros, száraz, 40 fokos fesztiválozáshoz vagyok szokva, nem ehhez! 
De legalább vettem csizmát (anélkül képtelenség túlélni a Readinget), és összebratyiztam az ausztrál és angol szomszédaimmal, akikkel a későbbiekben az időm nagy részét töltöttem. Meg nyilván felfedeztem a terepet, a színpadokat, meg a fini kajaárusokat. A kedvenc Hot-Dogosomnál reggeliztem mindig, akivel tökre lepacsiztunk. Sajnálom is, hogy idén kihagytam a fesztivált, dehát a "pénz beszél" ugyebár. Na de majd jövőre megint vendégül láthat reggelire négy napon keresztül...

De térjünk vissza a két évvel ezelőtti Reading-re. Tűző nap fogadta a fesztivál 1. napját, aminek én különösen örültem, hisz mint mondtam, nem éppen a "UK weather"-höz vagyok szokva. Amúgy, ha valami negatívat kéne felhoznom, abszolút az időjárás lenne... leírhatatlanul hideg volt éjszakánként, és reggelente. Két pulcsiban aludtam, de még úgy is fáztam! 
A lényeg, hogy első nap megkezdődtek a koncertek; a fesztivált a Young Guns nyitotta, nem kis meglepetéssel, hisz nagyon jó koncertet csináltak - ott tomboltam az első sorban! A nap másik nagy meglepetése a cigánymuzsikát játszó Gogol Bordello volt, akikről soha nem hittem volna, hogy ennyire jók élőben! És bár a Lostprophets és az ADTR kicsit csalódás volt, a Queens Of The Stone Age mindenért kárpótolt, annyira jó bulit csináltak. Abszolút ők voltak a nap legjobbjai. Aztán még láttam aznap egy NOFX-et, Billy Talent-et, You Me At Six-et... a Guns 'n' Roses-t pedig kihagytam, mert sose szerettem (de utólag hallottam, h nagyon rossz volt és késtek is másfél órát, szóval nem bánom, hogy inkább a silent disco sátorban ütöttem el az időmet).

A nap legjobbja: Queens Of The Stone Age, Gogol Bordello
A nap legnagyobb csalódása: A Day To Remember, Lostprophets
Amit kár, hogy kihagytunk: Biffy Clyro, LCD Soundsystem, Mumford & Sons, Blood Red Shoes, Two Door Cinema Club

A 2. nap volt talán a leggyengébb a line-up-ot tekintve. Mindössze 5 koncerten voltam aznap. A Rolo Tomassi jó volt. Serj Tankian Lehetett volna jobb is. A Crystal Castles pedig egy nagyon ütős partyt hozott össze. Majd jött az Enter Shikari, akiket egyáltalán nem szerettem akkor még, és csak azért elmentem rájuk, hogy a duncénak meg a Lacinak tudjam fikázni őket, de aztán rendesen elkerekedtek a szemeim, mert el kellett ismernem, hogy tényleg nagyon durván jók élőben! Azóta pedig nagy kedvenceimmé nőtték ki magukat a srácok...
Utána következett a 2. nap másik legjobbja, a Pendulum, ami hatalmas volt - illetve lehetett volna. Mivel foltokban emléxem csak rá, hiszen aznap kicsit felöntöttem a garatra az egyik kedves szomszédasszonnyal, így az éjszaka csak foltokban maradt meg...

A nap legjobbja: Enter Shikari
A nap legnagyobb csalódása: Serj Tankian
Amit kár, hogy kihagytunk: Hadouken!, The Cribs, Arcade Fire

A 3. nap volt az abszolút legjobb a koncerteket tekintve. délben odamentem a nagyszínpadhoz, és éjfélig el sem hagytam! Kicsit éhes voltam és fáradt és fájt mindenem a végére, de abszolút megérte! Az összes zenekar nagyon jó volt aznap, de a legjobb azt hiszem, a Limp Bizkit, Paramore, és utolsó, ám egyben legnagyobb meglepetést okozó Weezer voltak. Ez utóbbi zenekart sosem szerettem, de ezzel a koncerttel örökbe beléptek apró szívem rózsakertjébe. A másik nagy meglepetés a Cypress Hill volt, akik különösen jók voltak, az új, Tom Morello-val kiegészült számuk pedig hatalmas lett. Mintha csak egy RATM nótát hallgattam volna! Igaz, aznap a nagyszínpad összes fellépője kiválóan teljesített...
Még amiről muszáj szót ejtenem, az a Blink 182. Egyfelől elképesztő élmény volt élőben látni Travis Barker-t "meló közben", másfelől pedig hatalmas öröm volt, hogy nagyrészt olyan számok csendültek csak fel, amiket általános iskolás koromban szénné hallgattam.

A nap legjobbja: Paramore, Limp Bizkit, Weezer, Blink 182
A nap legnagyobb csalódása: Thrice
Amit kár, hogy kihagytunk: Klaxons, We Are Scientists, Kele, Magnetic Man, Rusko, Sub Focus, Four Tet, Lights, Health

Tehát összességében életem egyik legjobb fesztivál élményével gazdagodtam ...amit még a rossz idő sem tudott elrontani! :)
Bár a következő évi Reading nem sikerült ennyire jól (talán ez az új élmény hatásának is betudható), azért az is egy "felejthetetlen kaland" lett!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése