Az álomgyárnak úgy kellenek a
jó vígjátékok, akár egy falat kenyér. Az utóbbi idők tendenciáját figyelve
észrevehető, hogy egy altesti poénoktól hemzsegő mozit, vagy egy felemás
romkomot lazán összehoznak minden hónapra, de ennél többre aligha futja. A füves
és egyéb réteghumor helyett azonban jobban meghálálná magát a dolog, ha inkább a
mindenki számára befogadható vígjátékokkal örvendeztetnék meg a nagyközönséget.
Ez nyilván Hollywoodnak is feltűnt, így átcsalták a tévécsatornáktól
a mozikba Seth Gordon rendezőt – aki eddig leginkább sitcomokban csillogtatta
meg tehetségét (Modern Család) –, és dobtak mellé egy ígéretes alapszituációt, remek castinggal.
Nick (Jason Bateman), Kurt (Jason Sudeikis) és Dale (Charlie
Day) nagyon jó barátok, biztos munkahellyel és egy elviselhetetlen főnökkel. Nick
életét a pszichopata manipulátor, Dave Harken (Kevin Spacey) teszi pokollá, Kurt-öt
a nimfomán főnöke, Julia (Jennifer Aniston) zaklatja szexuálisan, Dale pedig a
rosszindulatú és tehetetlen Bobby (Colin Farrell) miatt kerül folyton
kellemetlen helyzetekbe. Persze mindenkinél betelik egyszer a pohár, így szerencsétlen főhőseink elhatározzák, hogy elteszik láb alól mindhármukat. Ám a gyilkosság kivitelezéséről fogalmuk sincs, így kénytelenek egy
szaktekintélyhez fordulni, Mutherfucka’ Jones-hoz (Jamie Foxx), aki rengeteg jó
tanáccsal látja el a három inkompetens fickót.
A „legszívesebben megölném a főnököm” jelenség gondolom
sokunk számára ismert, így rögtön kijelenthetjük, hogy egy jól elkapott
alapszituációt tálalnak elénk a filmben. Kimondottan örültem annak, hogy sok
hasonszőrű alkotással szemben, a Förtelmes Főnökök esetében nem lőtték el az összes,
vagy legalábbis az ütősebb poénok nagy részét már előre az előzetesekben. A humort tekintve, a hangsúly inkább a karakterek
jellemén és a helyzetkomikumon van, mintsem magán a gyilkosság mikéntjén. A
film egyébként Alfred Hitchcock ’51-es klasszikusából, az Idegenek a vonaton-ból és a Danny
DeVito féle Dobjuk ki anyut a vonatból című alkotásából merít, de ezt önmaga is
beismeri.
A rengeteg, jól időzített poén mellett külön meg kell, hogy
említsem a remek szereplőgárdát. Jamie Foxx és a három főszereplőnk hozza a
kötelezőt, nincs velük gond. Akik, viszont felülmúlják önmagukat, azok a
főnökök karaktereibe bújt nagy nevek. Colin Farell, mint a fogalmatlan kokós
goré zseniális. Jennifer Aniston azt hiszem sosem volt még ennyire dögös! A
férfinézőknek már csak miatta megéri mozijegyet váltani, mert a Jóbarátok
egykori sztárján nem fog az idő (nem véletlenül kapta meg az adott évben a Decade of
Hotness díjat). A főnökök legelvetemültebbje, Kevin Spacey pedig mint mindig,
most is kifogástalanul öltötte magára Harkin szerepét. Mindössze azt sajnáltam,
hogy kevés szerephez jutnak, hiszen mindhárom karakter egy külön spin-offért
kiált.
Engem megvett a Förtelmes Főnökök. Ha csak néha összehozna
Hollywood egy-egy ilyen vígjátékot, nem kellene a Másnaposokat emlegetni
úton-útfélen.
8/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése